Kyriachi képessége

Yusuke, Kuwabara és Kyriachi az egyik gyors étterembe ültek.

-         Ez meg mi?- mutatott rá a hamburgere Kyriachi.

-         Az a neve, hogy hamburger és nagyon finom- mondta Yusuke miközben egy nagyot harapott a hamburgerjébe.

-         Kóstold meg. Hidd el, megéri.- csatlakozott be a beszélgetésbe Kuwabara.

-         Legyen-, mondta Kyriachi miközben beleharapott a hamburgerjébe.

-         Na milyen? Remélem, ízlik, mert elég drága volt.

-         Nem is rossz.

-         Jé, az ott nem Kurama.

-         De. Hé, Kurama, itt vagyunk!

-         Á, Yusuke, rég láttalak. Ki az új barátod?

-         Kyriachi a neve. Nem rég csatlakozott hozzánk. Kyriachi ő itt… Hova tűnt?

-         Ott van – mutatott Kuwabara az útra ahol éppen Kyriachi állt – De vajon mit keress ott.

-         Azt hiszem, tudom. – mondta Kurama – Jobb, ha hátrébb állunk.

-         Miért?

-         Majd meg látott.

Kyriachi még mindig ott állt az út közepén miközben egy motoros felé tartott. Mielőtt Kyriachit elüthette volna föl ugrott, és fejen rúgta a motorost, aki a földre zuhant.

-         Mi a fenét csinál? Megőrült ez?- idegeskedett Yusuke miközben kifutottak az útra.

-         Tudja, hogy mit tesz. – nyugtatta Kurama.

Eközben az útról föl állt a motoros és Kyriachi felé ment.

-         Mi képzelsz. Akár… Te, Te mit keresel itten?

-         Ezt kérdezhetném tőled is. Azt hittem a múltkori estből tanultál.

-         Azt hiszed, hogy még mindig olyan erős vagy? Tévedsz! Lángoló ököl! – ekkor a motoros kezéből egy lángcsóva tartott Kyriachi felé – Most meg vagy.

-         Tényleg azt hiszed?- szólat meg a Kyriachi a motoros mögül.

-         Mi? Ezt, hogy élhetted túl? Megkellet, volna halnod! Akkor most halsz meg! Lángoló ököl! –de Kyriachi megint eltűnt a támadás elöl

-         Ennyi telik csak tőled? – szólalt meg Kyriachi a motoros mellet – Mint ha gyengültél volna az évek során Razu.

-         Ebből elég! Lángoló ököl!- ekkor a Razu Kyriachi fejére küldte a támadást, de Kyriachi könnyen elhajolt előle – Ez nem lehet!

-         Most én jövök. Tűzcsóva! – ekkor Kyriachi kezéből egy tűzcsóva indult meg sebesen a pont Razu felé, ami el is találta. De nem sérült meg halálosan.

-         Nem fogsz győzni Kyriachi. Most a gyenge pontodat fogom támadni. Lángoló ököl – ekkor Yusuke felé ment a támadás olyan gyorsan, hogy képtelenség volt kitérni előle. De az utolsó pillanatba Kyriachi a támadás elé ugrott és a legközelebbi ház faláig repült. – Nem így akartam de ez is megteszi.

-         Kyriachi! – kiáltott fel Kuwabara.

-         Nyugi nincs semmi baja – szólalt meg Hiei Kuwabara mellet.

-         Muszáj rám hoznod a frászt! Meg honnan veszed, hogy nincs semmi baja? Nem láttad, hogy meddig repült?

-         Razo, most véged! – állt fel Kyriachi a romok közül.

-         Miért lett Kyriachinak piros haja?

-         Ez már nem Kyriachi. Ez az egyik énje. – mondta Hiei.

-         Mi van? Azt akarod mondani, hogy Kyriachinak is több személyisége van?

-         Csak kettő személyisége van. Az, akit elsőnek megismertünk és ez.

-         Mi a különbség a kettő között?

-         Az, hogy a kék hajú Kyriachi könyörületes, míg ez könyörtelen. Ez az énje kétszer erősebb, mint a másik.

-         Mi? De hisz a másik is fél kézzel elbánt velem!

-         Ne, ne, ne! – kiáltott fel Razu – Kérlek, kegyelmez.

-         Hallgass! – mondta Kyriachi miközben fejen, rúgta Razut.

-         Kérlek, kegyelmez. Ne ölj meg. Bármit megteszek, csak ne ölj meg. Kérlek.

-         Már túl késő barátom. Lángoló Tornádó!

-         Ne! – kiáltott fel Razu miközben a hatalmas tűz tornádó feléje tartott.

-         Vízhullám! – kiáltott fel egy fekete hajú lány Razu mögött.

Vízhullám neki ütközött Kyriachi tűz tornádójának és eloltotta azt.

-         Te ebbe ne avatkozz bele! – kiáltott fel dühösen Kyriachi.

-         Állítsd le magad Kyriachi. Elvettetted a súlyt. Akár az egész várost felgyújthattad volna. Ártatlan emberek halhattak volna meg!

-         Hallgass Sora! Ez az én harcom. Nem lett volna mindegy, ha ez a féreg meghall! Úgy is itt lenne az ideje.

-         Fog már fel, hogy itt nem tehetsz ilyeneket. Ez nem az alvilág. Itt emberek is meghallhatnak. Hagyd életbe Razut. Majd máskor meg ölöd. Razu te meg menj innen.

-         Nem kell kétszer mondanod. – azzal Razu el is rohant.

-         Kyriachi nyugodj… Hova tűntél már megint?

Sora oda ment Yusukehoz.

-         Bocs, azért amit Kyriachi tett de néha elveti, a sújt.

-         Nyugi már hozzászoktunk. Amúgy te ki vagy?

-         Sora vagyok. Kyriachi egyik legjobb a barátja.

-         Amúgy kivolt az a srác?

-         Razu? Ő csak egy kisebb szörny. Ő meg Kyriachi utálják egymást.

-         Azt észrevettük. – szólalt meg Kuwabara.

-         Na nekem mennem kell. Majd még találkozunk. Adjátok át az üdvözletemet Kyriachinak. – búcsúzott el Sora.

-         Te adod át az üdvözletét. – szólt oda Yusuke Kuwabaranak.

-         Miért pont én?

-         Mert nem akarom, hogy engem öljön majd meg.

Vége a 2. résznek